Még mindig nagy szomorúság van a szívemben,hogy álmaimat nem tudtam megvalósítani,mert ez csak rajtam állt!!!!!!!!!!!!!Sajnos gyenge voltam és feladtam a harcot,féltettem a családomat a sok megpróbáltatástól,és főleg a gonosz emberektől.(El nem tudom képzelni,hogy milyen lelkiismerettel fekszenek le ezek a gonosz emberek)Na megpróbálom túl tenni magam a kudarcon,én nem kívánok senkinek semmi rosszat,előbb utóbb mindenkit elér a sorsa amit érdemel.
Na itthon folytatjuk tovább az életünket.Sikerült találnunk egy lakást,úgy hogy megint költözködtünk,eddig nyugodt csendes környéknek látszik,a szomszédok aranyosak.(eddig).Reméljük nem is lesznek gondok.Én elintéztem a munkanélkülimet,mert hát 23 év munkaviszony után alanyi jogon ez jár.De azért nem szeretnék sokáig itthon csücsülni,mert az nem az én műfajom. Itthon is szeretnék tanulni,a német nyelvet mindenképp,és még informatikát kéne,meg még targonca vezetői engedélyt szeretnék.Reméljük sikerül.
Janika tanul,kicsit le vagyunk maradva,meg hát jobban szeret játszani a drágám mint tanulni,de ahhoz képest jól haladunk,hát igyekszünk,mert muszáj,tanuljuk a németet is,és ő is tanul informatikát.Szóval nem búslakodunk így sem,mert az élet megy tovább.A sebek meg majd begyógyulnak.
Apus is munkát keres,reméljük ez is megoldódik.
Ja,és mióta itthon vagyunk azóta templomba járunk,apa gyónni is volt,Janikát meg szeretném hittanra vinni.
Na megyek,mert készül a tökfőzelékem finom pörkölttel.
