A fény harcosának erős akaratra és rettenetesen nagy türelemre van szüksége az álma eléréséhez. Paulo Coelho
sly
2011. szeptember 28., szerda
2011. szeptember 27., kedd
2011. szeptember 25., vasárnap
Szerintem elértük ezt a kórt:-( Nem könnyűűűűűűűű
Prepubertás (11-12 éves)
Érzelmileg
„A vihar kapujában” – így nevezik ezt a korszakot. Valójában sok tekintetben viharosabb, mint maga a kamaszkor. A prepubertás maga a hirtelen jött káosz. A gyerek érzelmei zűrzavarossá válnak, gondolatai kuszává, rendezetlenné, viselkedése visszahúzódóvá vagy dacosan ellenszegülővé. Az édes, okos, szófogadó gyerek egyszer csak nem mosakszik, szamárfüles a füzete, rossz jegyeket hoz és felesel a nagyival, sőt a szemetet sem viszi le. Pityergős és sértődékeny, tüskés és szófogadatlan. Tör ki a gyerekkorból, mintha az élete függne ettől, és állandóan elbotlik a saját lábában. Már nem vonzza, nem is nyújt a számára elég biztonságot a szabálykövetés; az előző időszakban ez – kognitívan egyfelől, szorongásos alapon másfelől – már jelentősen veszített az értékéből, ahhoz azonban még nem eléggé kamasz, hogy ne rettentse a kisgyerekkor komfortjának elvesztése, így egyszerűen „felborítja az asztalt”, illetve felborítja, újra felállítja, felborítja, újra felállítja… Ez az életkor a kisiskoláskorban stabilizálódott személyiségszerkezet megbillenése: a formáké és működési módoké, a hűvösen tartott érzelmeké és a szabálykövető gondolkodásé éppúgy, mint a kompetenciaérzésé és az én-autonómiáé.2011. szeptember 24., szombat
2011. szeptember 17., szombat
2011. szeptember 14., szerda
2011. szeptember 12., hétfő
2011. szeptember 2., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)